Ismerek valakit, aki a családomhoz nagyon közel áll és nemrég az alkoholfüggőség sújtotta. Ő kihasználta a természetes dolgok nyújtotta potenciális lehetőségeket is, és bár ebből a dologból nehéz talpra állni, azt igazolta vissza, hogy jó döntés volt egy falu csöndjét választani ebben az állapotban – és átmenetileg elköltözni a városból.

De a lényeg, hogy felépült belőle, egy nevében beszédes csapat, a Felépülők segítségével! Ők kiválóan kombinálták a címben említett két dolgot az alkoholfüggőség kezelésére és tünetmentessé tételére (ami a tudomány szerint talán a legtöbb, amit egy alkoholfüggő remélhet).

Az illető, akinek a Felépülők részéről is teljes anonimitás jár (mint a pácienseik mindegyikének) és ezért őrzöm én is kilétét, részletesen beszámolt a családomnak, hogy min ment keresztül, és hogy miért hálás a felepulok.hu weboldalon található társaságnak valójában.

Most, hogy mások is okuljanak ebből az esetből, összefoglalnám, hogy mit tudtam meg róla, mert nagyon sokan félnek ilyen problémával szakértő segítséget is kérni. Pláne olyat, amely ösztönzi a családtagokkal való együttműködést, mert amúgy az nagyon jól tud jönni – alkalmazzák is ezt tudatosan a Felépülőknél a terápiájuk részeként…

A terápia részeként, ami egyébként egy Veszprém megyei kisközségbe vezet – nem véletlenül. A város lüktetése helyett ott csend és béke fogadta. A programot egy villának is mondható hatalmas otthonban tartották, körülötte pedig zöldellő erdők és klasszikus falusias világ. A résztvevők egyedülálló lehetőséget kaptak arra, hogy eltávolodjanak mindennapi életük stresszétől és zavaraitól, és a gyógyulásra koncentráljanak – mint mesélte.

A napjai hamar rutinná váltak. Még sportlehetőségek is voltak a közös foglalkozás mellett, ami segített neki, hogy lecsendesítse az elméjét és kapcsolatba lépjen saját belső békéjével. Amikor az ember fizikailag kicsit jólesően elfárad, utána jobban megy a koncentrálás a fontos dolgokra, mert nincs már a fejben az a zűrzavar. A csoportterápiákon nyíltan beszélhetett a problémáiról, és meghallgathatta mások történeteit, ami erőt adott neki. Maguk a terápiavezetők is átélték (legalábbis közülük páran) mindazt, amin épp ő ment keresztül – és ez valami egészen unikális volt.

A természetben tett séták, a friss levegő és a madárcsicsergés mind hozzájárultak ahhoz, hogy úgy érezze, újra kapcsolatba lép a világgal és önmagával. Az itt eltöltött idő alatt megtanulta, hogyan kezelje a nyomást és a kísértéseket anélkül, hogy az alkoholhoz nyúlna. A vidéki környezet, távol a városban megszokott kocsmáktól és italboltoktól, segített neki elkerülni a kísértést, és új szokásokat alakított ki már egy hónap alatt is. Ott rájött, hogy az alkoholizmusa részben abból fakadt, hogy nem tudott megküzdeni a városi élet gyors tempójával és folyamatos ingeráradatával.

Ez az ő története volt a Felépülők csapatával. Ha akad valaki, aki ugyanettől szenved, meleg szívvel javaslom, hogy forduljon az alkoholfüggőség gondjával ilyen profi csapathoz, mert fontos ugyan, hogy a természetes dolgokat hívjuk segítségül, de azért a terület tanult ismerői és szakértői is kellettek, hogy az illető visszakaphassa régi életét.